Interjú Dr. Forrai Gábor radiológussal. Számos félrevezető hír jelenik meg hónapról hónapra az interneten és általában a médiában, amelyek azt állítják, hogy a  mammográfiai szűrések veszélyesek és hosszú távon maga a szűrés okoz mellrákot a röntgen sugárterhelés miatt.

A mell a nőiesség és az anyaság szimbóluma, mely évszázadok óta művészek sokaságát ihlette szebbnél-szebb alkotásokra. Ahogyan a női szépségideál, úgy a mell alakjával kapcsolatos „divatirányzatok” is koronként változnak. Ami azonban soha nem veszít jelentőségéből, hogy melleink – testünk bármilyen más porcikájához hasonlóan − odafigyelést és törődést igényelnek, sőt melleink még annál többet is.

Mostanában mindenki számolgat, statisztikákat készít és nézeget arról, hány halálos áldozata van eddig a koronavírus-járványnak. Akik közé nemcsak azok tartoznak, akik elkapták valahol a fertőzést és sajnos nem élték túl, hanem azok is, akiknek túlélési esélyeit az rontotta, hogy a világon mindenhol rövidebb-hosszabb ideig szüneteltették/szüneteltetik a halasztható diagnosztikai és terápiás beavatkozásokat.

A rosszindulatú emlődaganatok kb. ötödét egy speciális mammográfiás mintavétellel igen korai stádiumban igazolni lehet. A sztereotaxiás core biopszia azonban még kevés helyen hozzáférhető Magyarországon.

Az idejében felfedezett korai stádiumú mellrák az esetek döntő többségében jó eséllyel, eredményesen gyógyítható lehet.^1-3,5,6 Magyarországon nagyságrendileg évente 2100-2200 emlőrákos beteg hal meg (Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, a két nemnél együttesen 2010 és 2019 közötti időszakban).² A statisztikák alapján hazánkban több európai országhoz hasonlóan alacsony az emlőszűrő programban a résztvevők aránya (az Eurostat 2018-as adatai alapján az 50 és 69 év közötti nők körében vizsgálva).⁸ A Pfizer hisz abban, hogy ezen a helyzeten lehet és kell is változtatni, és ennek az egyik legfontosabb eszköze a felvilágosítás. A Szűrés Most címen elindított weboldalnak ez a fő célkitűzése.

A pandémia miatt az emlődiagnosztikai vizsgálatok jó része elmaradt, amely több ezer hölgy életét követelheti az elkövetkező 10 évben Magyarországon is. Az idei „mellrák megelőzési hónap” fő üzenete: ne halogassuk tovább a szűrést!

Nemcsak a járvány, de a nők tévhitei is közrejátszanak abban, hogy nem járnak rendszeresen mellrákszűrésre. Ennek következtében az elkövetkező 10 évben megduplázódhat az emlődaganatban elhunytak száma.

"Mikor voltál utoljára mellrákszűrésen? Erről inkább ne beszéljünk... Bár tudom, fontos, meg menni kéne, de inkább ne is beszéljünk róla, mert olyan ciki, szégyellni való, intim. És különben is fáj, kellemetlen, félek tőle."
Én másként gondolom. Ezért beszélni fogok róla.

Az emlőrák a nők leggyakoribb daganatos megbetegedése, mely gyakoribb az 50 évnél idősebb nőkben, de előfordulásuk emelkedik a fiatalabbak között is, elsősorban, akiknél családi öröklődés feltételezhető. A gyógyulás esélyei annál jobbak, minél korábban ismerik fel és kezdik el kezelni a daganatot.

A mellrák felismerésének, kezelésének és megelőzésének új módszerei, a rendelkezésre álló módszerek értékelése jelenleg is számos vizsgálat tárgyát képezi világszerte. Intenzív kutatások folynak új terápiás lehetőségek kifejlesztésére, a szűrés és a diagnosztika hatásfokának javítására. A teljesség igénye nélkül néhány friss kutatás eredményét idézzük, többek között az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság (ASCO) nemrégiben megrendezett éves kongresszusán bemutatott adatok közül válogatva.

Bár a szervezett rákszűrő programok általában bizonyos életkor felett már nem “járnak”, egy radiológiai kongresszuson nemrégiben elhangzott tudományos előadás szerint 75 éves kor felett is hasznos és kell a mammográfia, mivel ebben az életkorban is viszonylag gyakori a mellrák.

Jobban félni még embert nem láttam egy orvosi vizsgálattól. Erőltetett viccelődés, ide-oda járkálás, selfizés… csak tereljük el a figyelmet arról, hogy rettegünk. Igen, tudjuk, hogy az emlővizsgálat és azon belül a mammográfia nem kellemes, de azért kibírható vizsgálat. Anna 15 éves kora óta minden évben átéli a mellrákszűrést. De messze nem a vizsgálat, a fájdalom, vagy a fizikális teher, amitől nyárfalevélként reszket: mindig a diagnózistól szorul gombócba a gyomra. Persze érthető, hiszen minden ilyen vizsgálatban ott rejlik a ,,lehet”. De az is, ha idejében tudjuk, sokkal kisebb a baj és van, ilyenkor még van megoldás.

Nagy öröm számunkra, hogy hosszú előkészítő munkát követően megoszthatjuk az Intima.hu olvasóival is az Európai Emlőradiológiai Társaság (EUSOBI) frissített ajánlásait a mammográfiás emlőszűréssel kapcsolatosan. Az ajánlások célja, hogy összefoglalják - egyebek között - a korai emlő daganat felismerésének előnyeit, a meghívásos rendszer keretein belül történő mammográfiás emlőszűrés és a klinikai emlődiagnosztika közötti különbséget, a technikai feltételeket, a túl- vagy alul-diagnosztizálással, a sugárterheléssel és az új mammográfiás eljárásokkal kapcsolatos tudnivalókat. 

Megszületett a sokkoló diagnózis, megtörtént a kemoterápia és a műtét, már „csak” az évekig-évtizedekig tartó kontrollvizsgálatok, esetenként további kezelések vannak hátra. A rosszindulatú daganatok esetében általában 5 éves betegségmentesség esetén beszélünk gyógyulásról. A mellrák esetében azonban más a helyzet, hiszen a daganat hosszabb idő, akár 10-15 év után is visszatérhet. Érintetteket kérdeztünk arról, miként élték meg a hosszú és sokszor embert próbáló utat a diagnózistól a tünetmentes állapotig.