A ma elterjedt, PAP-teszten alapuló citológiai vizsgálati módszert több, mint 70 éve alkalmazzák a méhnyak és rákmegelőző állapotok kimutatására. Az eljárással kimutathatók a HPV okozta elváltozások, de a negatív citológiai lelet sem zárja ki azt, hogy a szervezetben nincs jelen kockázatot jelentő Humán Papilloma Vírus, ami később problémát okozhat. Ezért volt szükség egy komplex szűrésre, ami átfogóan, hibalehetőség nélkül jelzi a kockázatokat.

A méhnyakrák az egyik leggyakoribb nőgyógyászati daganat. A koraszülés pedig jelentős egészségi probléma szerte a világon, hiszen a korababák számára nem pusztán az jelenti a gondot, hogy túlságosan korán, fejletlenül érkezve kell megfelelniük a nagyvilág kihívásainak, de a koraszülöttek hosszabb távon, későbbi életükben is nagyobb egészségi kihívásokkal kénytelenek szembenézni.

Egy most megjelent vizsgálat szerint az amerikai felnőttek csaknem háromnegyedének fogalma sincs arról, hogy a humán papillómavírus (röviden HPV) többféle ráktípussal is összefüggésbe hozható – nemcsak a viszonylag közismertebb méhnyakrákkal, hanem más daganattípusokkal is.

A HPV, vagy másnéven humán papilloma vírus a leggyakoribb nemi úton terjedő betegségek közé tartozik.

Harminc százalék álnegatív lelet, elavult rendszer, nem minősített laborok, alacsony részvételi arány a szervezett szűréseken, HPV elleni oltás-ellenesség. Címszavakban így lehetne jellemezni a hazai méhnyakszűrési helyzetet. Prof. Dr. Ács Nándorral, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika megbízott igazgatójával, a FEMMED Intézet orvosigazgatójával beszélgettünk a rákszűrések fontosságáról és pontosságáról.

Napjainkban sokat hallani a HPV-ről. Összegyűjtöttük a lehető legtöbb információt, amit a Human Papilloma Virusról tudni lehet és szükséges!

Több száz életet menthet meg évente a HPV elleni vakcina hazánkban - Szeptember 16-ig kérhetik ingyenesen a szülők a védőoltást. Évente 4-500 nő és mintegy ugyanennyi férfi haláláért felelnek a Humán Papillomavírus (HPV) okozta megbetegedések Magyarországon. A fertőzés védőoltással és rendszeres szűrővizsgálatokkal megelőzhető. A magyar szülők még pontosan két hétig, 2020. szeptember 16-ig igényelhetik az államilag támogatott, ingyenes védőoltást hetedikes lányaik számára.

Unásig ismételt tény: a humán papillómavírus, azaz a HPV a méhnyakrák legfontosabb oka. Az is tény, hogy létezik vakcina a HPV ellen, mellyel a töredékére csökkenthető e ráktípus. Azonban még mindig csak a veszélyeztetett korosztály töredéke kapja meg a védőoltást világszerte. Ha utánajárunk az okoknak, akkor előkelő helyen áll a vakcinák biztonságosságával kapcsolatos aggodalom.

Napjainkban szinte minden nap hallani a médiában a HPV védőoltásról, de arról kevés hírt hallunk, hogy kinek szükséges védőoltást kapnia, hol kérheti és milyen feltételekkel.

Gyermekeink kérdeznek és válaszokat várnak a világról, és ez alól nem kivétel a humán papillomavírus sem. A válaszok azonban nem mindig jönnek könnyen, hiszen a téma a szülők számára is sokszor ismeretlen terep, de ha rendelkeznek is kellő ismeretekkel, az erről való beszélgetést sokszor kényelmetlennek érzik, másokat a szeméremérzet akadályoz a nyílt és őszinte felvilágosításban. Pedig beszélnünk kell róla, de hogyan?

Ahogyan egyre többet tudunk a rákbetegségek okáról, úgy egyre több daganattípusról derül ki, hogy a betegség oka nem valami fatális véletlen, a szerencsétlen körülmények egybeesése, hanem nagyon is jól megfogható oka van/lehet. Ezek közé tartozik a nők körében egyik leggyakoribbnak számító daganat, a méhnyakrák is. Három betű: HPV.

A humán papillomavírus (HPV) tünetmentesen is veszélyes, szexuális úton terjedő betegség, ami azért különösen veszélyes, mert felelős lehet többféle daganatos betegség kialakulásáért is. Azonban jó hír, hogy létezik elérhető HPV elleni védőoltás, amit a hetedik osztályos lányok ingyenesen is megkaphatnak. Az idei évtől ráadásul a legújabb, kilenckomponensű vakcinát biztosítják a számukra. De nem csak nekik, felnőtt nőknek is fontos, hogy védekezzenek a HPV ellen. Szakértők tájékoztattak a legfontosabb tudnivalókról.

A férfiaknak is fontos lenne beadatni a HPV elleni oltást – mondta az InfoRádiónak az MH Egészségügyi Központjának urológus és andrológus főorvosa. Közel 20%-kal nőtt a magyar nők körében a humán papillómavírus (HPV) okozta rákos megbetegedések száma, és 8%-kal több halálos áldozatot szed évente a fertőzés, mint korábban – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. A férfiak esetén ennél is riasztóbb a tendencia: a vírussal kapcsolatba hozható halálesetek száma 35%-kal emelkedett az adott időszakban. Az eredmények hátterében továbbra is főként a tudatlanság áll..

A HPV (Human Papillómavírus) egy igen gyakori vírus, amelynek több mint 100 típusa ismert. A méhnyakrák kialakulásáért az esetek túlnyomó részében a HPV vírusok felelősek.

Vannak dolgok, melyek nem keltik fel az érdeklődésünket, az interneten elolvasás nélkül továbbgörgetjük, ha a szemünk elé kerül. Sokak számára ezek közé tartozik a HPV és a méhnyakrák is, amiről hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy rossz dolgok csak másokkal történhetnek. Egészen addig, amíg nem vagyunk kénytelenek szembesülni a valósággal, ami rögtön a témára irányítja a figyelmünket – mondja Piros Krisztina, aki ma már nagykövetként is részt vesz a Mályvavirág Alapítvány programjaiban. Előadóművészként természetesen saját eszközeivel is missziójának érzi ezt a munkát: például párjával, Mészáros Árpád Zsolttal előadott duettjükkel is a megelőzés és korai felismerés fontosságát hirdetik.

Ma már tudjuk, hogy a méhnyakrák az esetek 99%-ában a HPV-vírussal való tartós fertőzöttség nyomán alakul ki. Magyarországon évente közel 1000-1200 nőnél diagnosztizálnak rosszindulatú méhnyakdaganatot, és ötszázan halnak bele a betegségbe. Amellett, hogy a vírus egyes törzsei ellen kifejlesztett védőoltást – melyet jelenleg a hetedik osztályosoknak ingyenesen biztosít az állam – minden szexuálisan aktív nőnek javasolt felvenni, a rendszeres HPV-szűrés is életet menthet.

Ahhoz, hogy a címben szereplő – egyébként sok nő fejében megforduló – kérdésre választ adhassunk, elsősorban azt kell tisztázni, hogy a humán papillomavírus- (HPV) fertőzés, illetve a méhnyak rákelőző és rákos elváltozásai minden esetben tünetekkel járnak-e. Ez utóbbi kérdésre a válasz egyébként egy határozott nem, amiből egyenesen következik, hogy a címben feltett kérdésre a válasz egy ugyanilyen határozott igen. De nézzük részletesebben, milyen tünetekkel járhat a HPV-fertőzés – ha kísérik egyáltalán tünetek!

Amikor abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy egy betegségnek tudjuk az okát, akkor szinte magától adódik a kérdés: mit tehetek én magam, hogy elkerüljem a bajt? A humán papillomavírus (HPV) okozta fertőzés és a méhnyakrák közötti összefüggés ma már nem feltételezés, hanem ténykérdés. Jó hír, hogy már a HPV-fertőzés megelőzésére is rendelkezünk eszközökkel, de akkor sincs veszve semmi, ha a vírus már jelen van a szervezetben. A HPV és a méhnyakrák prevenciója alapvetően három pilléren nyugszik.

A daganat, ami tökéletesen kivédhető. Akárcsak a fekete himlő, történelem lehetne. Mégis évente 1000-1200 új megbetegedést diagnosztizálnak, és közel ötszáz életet követel Magyarországon. Pedig a betegség nemcsak szűrhető, idejekorán felismerhető, de meg is előzhető. Január 27. és február 3. között, a XII. Európai Méhnyakrák Megelőzés hetén ez a betegség áll a reflektorfényben. A kezdeményezés hazai rendezvénysorozatának főszervezője, a Mályvavirág Alapítvány “Gyöngyöm” kampányának üzenete: legnagyobb részt rajtunk múlik, hogy a betegséget elkerüljük. Képes összefoglaló a rendezvényről.

Ma már talán nem kell különösebben bizonygatni, hogy a rendszeres szűrővizsgálat és a humán papillomavírus elleni vakcina hatékony fegyver a méhnyakrák – és még néhány ráktípus – elleni harcban. De talán nem haszontalan, ha kicsit körülnézünk a világban: mi újság Európában és távolabb a világban, hogyan csinálják?