200 kérdés, 200 válasz az emlőrákról: a Rákgyógyítás.hu nonprofit betegtájékoztató portál közérthetően, részletesen kidolgozott cikkekben csaknem minden olyan kérdésre egy helyen válaszol az emlőrákról, ami egy betegben vagy a családtagokban a mellrák diagnózisának pillanatától felmerülhet. Az összefoglaló a legújabb onkológiai, sebészeti, sugárterápiás gyakorlatot is közérthetően ismerteti.

Bár sokakban él a tévhit, hogy a mellrák az idősebb nők betegsége, ez sajnos messze nem igaz. És az a tény, hogy mellrák fiatalabb életkorban is előfordulhat, egyben azt is jelenti, hogy vannak esetek, amikor a betegségre éppen a várandósság vagy a szoptatás alatt derül fény. Dr. Sávolt Ákossal, az Országos Onkológiai Intézet Emlő- és Lágyrészsebészeti osztályának osztályvezető-helyettes főorvosával arról beszélgetünk, milyen szempontból jelent ez speciális helyzetet – akár a felismerést, akár a kezelést illetően.

Az idejében felfedezett korai stádiumú mellrák az esetek döntő többségében jó eséllyel, eredményesen gyógyítható lehet.^1-3,5,6 Magyarországon nagyságrendileg évente 2100-2200 emlőrákos beteg hal meg (Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, a két nemnél együttesen 2010 és 2019 közötti időszakban).² A statisztikák alapján hazánkban több európai országhoz hasonlóan alacsony az emlőszűrő programban a résztvevők aránya (az Eurostat 2018-as adatai alapján az 50 és 69 év közötti nők körében vizsgálva).⁸ A Pfizer hisz abban, hogy ezen a helyzeten lehet és kell is változtatni, és ennek az egyik legfontosabb eszköze a felvilágosítás. A Szűrés Most címen elindított weboldalnak ez a fő célkitűzése.

Hosszú utánkövetéses, nagy betegszámú vizsgálatok igazolták, hogy ugyanolyan hatékony az emlőműtét előtt, mint a műtétet követően adott terápia. Előnye, hogy az addig operálhatatlan eseteket operálhatóvá teheti illetve a csak melleltávolítással elvégezhető műtéteknél kevésbé radikális műtétre, mellmegtartásra is lehetőséget adhat. Dr. Boér Katalin, a Szent Margit Kórház onkológus főorvosa, osztályvezetője beszélt a neoadjuváns kezelések fontosságáról.

November 8-án és 9-én tartotta meg I. kongresszusát a Magyar Nőgyógyász Onkológusok Társasága (MNOT) és a Magyar Méhnyakkórtani és Kolposzkópos Társaság (MMKT). Az előadások a nőgyógyászati rákok szinte minden aspektusát felölelték. A színvonalas szakmai programból azokat a szempontokat gyűjtöttük össze a teljesség igénye nélkül, melyek minden nő érdeklődésére számot tarthatnak.

A Pro-Radiológia Alapítvány és az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület közös sajtótájékoztatója a mellrák szűrésének korszerű és helyes módjáról a Francia- Magyar Radiológiai Szimpóziumon.

A terápiás terv megbeszélésekor az emlőrákos betegek is találkoznak az „adjuváns” és „neoadjuváns” kifejezésekkel. De mit is jelentenek ezek a szavak?

A szoptatás sokféle szempontból különleges egy nő életében. A szoptatás olyan együttlét, amikor az anya csak a babára és önmagára figyel. Nem véletlen, hogy vannak esetek, amikor éppen a szoptatás alatt merül fel a gyanú, hogy valami nincs rendben. A mell állománya, szerkezete a terhesség és a szoptatás alatt normális körülmények között is megváltozik, és a helyzetet csak bonyolítja, ha valamilyen szoptatási szövődmény – például gyulladás, tályog – alakul ki. Ilyen körülmények között sokszor nehéz megmondani, hogy például a csomó, amit az édesanya szoptatás vagy fejés közben tapint a mellében, emlőrák jele-e vagy valamilyen ártatlan elváltozás. Vegyük sorra, mire kell figyelni, milyen gyanújelek esetén kell azonnal orvoshoz fordulni!

Diagnózis, műtét, sugár-, kemoterápia, lelki és fizikai kezelések sora. A mellrákbetegek többsége gyógyultan, legalábbis tünetmentesen fejezi be az embert próbáló utat. De vannak, akiknek ezzel nincs vége: csakis folyamatos gyógyszereléssel tudják a rákot féken tartani. Ők azok, akik áttétes emlőrákkal élik mindennapjaikat. Vajon ezek az erős nők, asszonyok hogyan élik meg, hogy állapotuk csupán így tartható fenn és a folyamatos orvosi vizitek, kontrollok innentől a mindennapok részei lesznek? Erről meséltek nekünk.

Az emlőráknak kis részét magyarázzák egyértelműen öröklött genetikai tényezők, a betegség alapvetően olyan károsodások nyomán alakul ki, amelyek az életévek során halmozódnak fel a szervezetben.

Manapság már szinte hetente jelennek meg új gyógyszerek vagy kezelési módok a különféle daganatos betegségek kezelésére, és nincs ez másként az emlőrák esetében sem. A nők körében egyik leggyakoribbnak számító daganattípus bizonyos formáiban ma már az úgynevezett immunterápia is rendelkezésre áll. Dr. Boér Katalint, a budapesti Szent Margit Kórház klinikai onkológiai osztályának osztályvezető főorvosát többek között arról kérdeztük, mit jelent az immunterápia, milyen esetekben alkalmazható, illetve elérhető-e a terápiás módszer hazánkban is.

Az onkológiában szinte minden nap születnek új eredmények, felfedezések, melyek a gyógyulási esélyek javulását, jobb életminőséget, hosszabb túlélést ígérnek a betegeknek. Az új eredmények, a naponta érkező hatalmas információdömping azonban hatalmas kihívás elé állítja az onkológiai betegek legjobb ellátására törekvő orvosokat. Dr. Kahán Zsuzsanna professzor asszony, a Szegedi Egyetem Onkoterápiás Klinika egyetemi tanára, az OncoLogic Kft. onkológus-sugárterapeuta szakorvosa arról beszélt, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre az emlőrák kezelésében, milyen új módszerek, eredmények láttak napvilágot az elmúlt években, és hogyan lehet az újdonságokkal lépést tartani, azokat a leghatékonyabban beilleszteni a mindennapi betegellátásba.

Dr. Bodoky György professzor, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház onkológiájának vezetője, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság tiszteletbeli elnöke beszél a Magyar Tudományos Akadémián az Egészség Hídja konferencia megnyitóján az emlőrákszűrés fontosságáról.

Ha egy nő úgy dönt, hogy a jó öreg internethez fordul segítségét, amikor mellrákra gyanús jeleket vél észlelni magán, akkor tulajdonképpen orosz rulettet játszik, ugyanis a mellrák korai jeleivel kapcsolatos információk megbízhatósága, hitelessége és szakmai értéke igen változatos. Egy Google-keresés szakmailag hiteles információkat is kiadhat, de bőséggel vannak közöttük téves vagy félrevezető információk.

A rákbetegségek közül talán az emlődaganat az, ami a leglátványosabb, maradandó következményekkel párosul. Nem elég ugyanis magával az egyik legrettegettebb diagnózissal szembesülni, az ráadásul a nőiség szimbólumát támadja meg, ami sokszor a mell csonkításával, vagy elvesztésével jár. Hogyan lehet ezt feldolgozni? Kovács Ágnes Anna onkopszichológus, az Intima.hu szakértője segít megérteni a megküzdést és az elfogadást.

Hogy naponta hatan halnak ma meg hazánkban mellrák miatt? Hogy a kontinensen több, mint félmillióan, világszerte pedig három és fél millióan? Nők. Lányok, anyukák, feleségek, barátnők, szeretett emberek. Halljuk a számokat, de ezek csupán távoli statisztikák. Ahogy megértjük persze, fontos a szűrés és figyeljünk magunkra, amit könnyen elengedünk a fülünk mellett. Mert ugye ez velünk nem történhet meg. És akkor mégis. Amikor a saját bőrünkön, vagy közvetlen környezetünkben szembesülünk a sokkoló valósággal. Mert akkor a számtenger hirtelen megszemélyesedik, az ismerősünk, barátunk egy lesz a sokaságból, viszont számunka onnantól maga az ÉLET.

Cikkünk összefoglalja a nőknek és beutaló orvosoknak nyújtandó információkat az emlő ultrahangról. Az ultrahang fizikai alapelveinek, technikai eljárásainak és biztonságának ismertetése után, ismertetjük a korrekt diagnózis felállításának lehetőségeit a klinikai helyzettől függően.

Az emlőrák nőkben a második vezető halálok. Népegészségügyi szakemberek szerint a 40 évnél idősebb nőknél a kellő időben végzett mammográfiás vizsgálattal az emlőrák miatti halálozás legalább 16%-a megelőzhető lenne. A mammográfiás vizsgálattal átlagosan 1-3 évvel előbb kimutatható a csomó, mint mielőtt azt a páciens önvizsgálattal felfedezné.

Az emlőrákkal − és úgy általában a rosszindulatú daganatokkal – kapcsolatban gyakori tévhit, hogy ezek a betegségek csak az idősebb embereket érintik. Különösen sajnálatosak azok az esetek, amikor maga az egészségégügyi dolgozó küldi el a rákgyanúval nála jelentkező fiatal beteget arra hivatkozva, hogy „maga még túl fiatal ahhoz, hogy rákos legyen”.