Egy nemrégiben megjelent felmérés szerint a fizetés, a testsúly és a meddőség az a három téma, amit a legtöbb ember tabunak tekint a mindennapi személyes érintkezések kapcsán. Pedig vannak közöttük olyan témák is, melyekről igenis beszélni kellene.

Spontán vetélést igen nehéz feldolgoznia mindenkinek, aki már átélte. A bánatot fokozza, ha sok éves várakozás előzte meg a sikeres teherbe esést. A jó hír: nem szabad csüggedni, hiszen ha egyszer már sikerült a teherbeesés, akkor másodszor is fog! Cikkünkben összefoglaljuk a  spontán vetélés lehetséges okait, a vetélés jeleit, valamint mindazt, amit a vetélés után következő időszakról érdemes tudni.

Mindenki egészséges baba születéséről álmodozik, amikor megpillantja a második csíkot is a terhességi teszten. Az élet azonban sokszor közbeszól, jóval gyakrabban, mint azt sokan gondolnánk. A terhességek körülbelül 15 százaléka vetéléssel végződik, és a nők egynegyede esik át vetélésen élete folyamán valamikor. A vetélés a magzat elvesztésének leggyakoribb oka, melynek kezelésére ma már többféle módszer áll rendelkezésre. De melyik a leghatásosabb és legbiztonságosabb? A kérdés megválaszolásához az áttekintés szerzői összegyűjtötték és elemezték az összes kapcsolódó tanulmányt. A fordítást készítette a Cochrane Magyarország.

Miután kiderül, hogy egy nő babát vár, szinte azonnal ezer kérdés és kétely merül fel benne. Ami talán a legfontosabb: a magzat vajon egészséges-e és nem kell-e genetikai rendellenességektől tartani? A modern genetikai technológiának köszönhetően immár érdemi kockázatok nélkül, a terhesség korai szakaszában megválaszolható ez a kérdés.

Immunológiai konzíliumra többnyire infertilitás, meddőség, ismétlődő vetélések kapcsán kerül sor, ugyanis ezek hátterében – az esetek egy részében – immunológiai okok húzódnak meg.

A gyermekáldás elé néző párok gyakori félelme a kritikus 12. hét, sokan eddig az időpontig nem is tudatják a hírt környezetükkel. A magzat elvesztésétől való félelem sajnos nem alaptalan, a 6. és 12. hét között bekövetkező spontán vetélés természetes és mesterséges úton létrejött terhesség esetében is előfordulhat. Ha valakinél ez bekövetkezik, javasolt az immunológiai kivizsgálás, mert a háttérben immunológiai okok is lehetnek.

Vannak nők, akiknél vagy nem jön létre terhesség, vagy bár sikerül a fogantatás, ám az rendszerint vetélésekkel végződik. Ekkor a pár vagy feladja a próbálkozást, mert nem szeretne elszenvedni még egy csalódást, vagy reprodukciós központba megy. Dr. Szélessy Zsuzsanna hematológus főorvos, a Trombózisközpont munkatársa szerint sajnos a meddőségi kivizsgálásoknál máig indokolatlanul kevés figyelmet fordítanak a véralvadási zavarok kizárására, pedig igen gyakori, amikor ez áll a sikertelenség hátterében.

A szülésznői és szonográfusi munkám során, valamint a személyes környezetemben is tapasztaltam a munkahelyi stresszel járó negatív élettani hatásokat a gyermekvállalás előtt álló nők várandósságát illetően, a stressz és a reprodukciós nehézségek kapcsolatának pontos meghatározása ma is kutatások alapját adja. - Zsebe-Vasvári Viktória cikke.

Az olyan terhességet, amikor a megtermékenyített petesejt nem a méhüregen belül ágyazódik be, hanem a méhüregen kívül kezd fejlődni,méhen kívüli terhességnek nevezünk.

A vetélések és a koraszülések egy része elkerülhető, ha váralvadási probléma okozza. A teherbe esések egy része sajnos vetéléssel ér véget, mely leggyakrabban az első trimeszterben fordul elő. Ennek oka sok minden lehet, ám előfordulhat, amikor felderítetlen véralvadási probléma áll a hátterében. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont váralvadási specialistája szerint azonban mind a vetélés, mind a koraszülés elkerülhető lenne, ha az illető megfelelő véralvadásgátló terápiában részesülne.