Az országban 47 akkreditált emlőszűrő állomás van – mely listát a Nemzeti Népegészségügyi Központ Szűrésirányítási Főosztályától kaptuk meg. Évente 400-500 ezer nő kap behívót ingyenes emlőszűrésre, de csak 45 százalékuk megy el, pedig a mellrák - korai stádiumban felismerve - kezelhető és szerencsés esetben véglegesen meggyógyítható lenne.

Interjú Dr. Forrai Gábor radiológussal. Számos félrevezető hír jelenik meg hónapról hónapra az interneten és általában a médiában, amelyek azt állítják, hogy a  mammográfiai szűrések veszélyesek és hosszú távon maga a szűrés okoz mellrákot a röntgen sugárterhelés miatt.

A rosszindulatú emlődaganatok kb. ötödét egy speciális mammográfiás mintavétellel igen korai stádiumban igazolni lehet. A sztereotaxiás core biopszia azonban még kevés helyen hozzáférhető Magyarországon.

Az idejében felfedezett korai stádiumú mellrák az esetek döntő többségében jó eséllyel, eredményesen gyógyítható lehet.^1-3,5,6 Magyarországon nagyságrendileg évente 2100-2200 emlőrákos beteg hal meg (Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, a két nemnél együttesen 2010 és 2019 közötti időszakban).² A statisztikák alapján hazánkban több európai országhoz hasonlóan alacsony az emlőszűrő programban a résztvevők aránya (az Eurostat 2018-as adatai alapján az 50 és 69 év közötti nők körében vizsgálva).⁸ A Pfizer hisz abban, hogy ezen a helyzeten lehet és kell is változtatni, és ennek az egyik legfontosabb eszköze a felvilágosítás. A Szűrés Most címen elindított weboldalnak ez a fő célkitűzése.

A pandémia miatt az emlődiagnosztikai vizsgálatok jó része elmaradt, amely több ezer hölgy életét követelheti az elkövetkező 10 évben Magyarországon is. Az idei „mellrák megelőzési hónap” fő üzenete: ne halogassuk tovább a szűrést!

Nemcsak a járvány, de a nők tévhitei is közrejátszanak abban, hogy nem járnak rendszeresen mellrákszűrésre. Ennek következtében az elkövetkező 10 évben megduplázódhat az emlődaganatban elhunytak száma.

A Pro-Radiológia Alapítvány és az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület közös sajtótájékoztatója a mellrák szűrésének korszerű és helyes módjáról a Francia- Magyar Radiológiai Szimpóziumon.

A szoptatás sokféle szempontból különleges egy nő életében. A szoptatás olyan együttlét, amikor az anya csak a babára és önmagára figyel. Nem véletlen, hogy vannak esetek, amikor éppen a szoptatás alatt merül fel a gyanú, hogy valami nincs rendben. A mell állománya, szerkezete a terhesség és a szoptatás alatt normális körülmények között is megváltozik, és a helyzetet csak bonyolítja, ha valamilyen szoptatási szövődmény – például gyulladás, tályog – alakul ki. Ilyen körülmények között sokszor nehéz megmondani, hogy például a csomó, amit az édesanya szoptatás vagy fejés közben tapint a mellében, emlőrák jele-e vagy valamilyen ártatlan elváltozás. Vegyük sorra, mire kell figyelni, milyen gyanújelek esetén kell azonnal orvoshoz fordulni!

Diagnózis, műtét, sugár-, kemoterápia, lelki és fizikai kezelések sora. A mellrákbetegek többsége gyógyultan, legalábbis tünetmentesen fejezi be az embert próbáló utat. De vannak, akiknek ezzel nincs vége: csakis folyamatos gyógyszereléssel tudják a rákot féken tartani. Ők azok, akik áttétes emlőrákkal élik mindennapjaikat. Vajon ezek az erős nők, asszonyok hogyan élik meg, hogy állapotuk csupán így tartható fenn és a folyamatos orvosi vizitek, kontrollok innentől a mindennapok részei lesznek? Erről meséltek nekünk.

Az emlőráknak kis részét magyarázzák egyértelműen öröklött genetikai tényezők, a betegség alapvetően olyan károsodások nyomán alakul ki, amelyek az életévek során halmozódnak fel a szervezetben.

Az emlőrák a nők leggyakoribb daganatos megbetegedése, mely gyakoribb az 50 évnél idősebb nőkben, de előfordulásuk emelkedik a fiatalabbak között is, elsősorban, akiknél családi öröklődés feltételezhető. A gyógyulás esélyei annál jobbak, minél korábban ismerik fel és kezdik el kezelni a daganatot.

A mellrák a nők körében a leggyakoribb daganatos megbetegedés, amely minden évben milliókat érint világszerte. Bár a szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétel jelentősen hozzájárul a betegséggel járó kockázatok csökkentéséhez, sokan, tartva a folyamat esetleges kellemetlenségeitől, nem teszik meg a szükséges lépéseket. Annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a női egészségtudatosság fontosságára, a nemzetközi nőnap alkalmából Magyarországra érkezik a legmodernebb technológiával felszerelt GE HealthCare Mammo busz, amely a közép- és kelet-európai régióban elsők között hazánkban biztosít mammográfiai szűréseket. A busz itt tartózkodása alatt közel 500 nő vesz részt a magas színvonalú berendezéssel elvégzett vizsgálatokon Budapesten, Újszászon és Túrkevén. A kezdeményezés nyitó rendezvényén különböző területekről meghívott szakemberek járták körbe, hogyan tudnak együttműködve, közösen tenni azért, hogy a szükséges és ajánlott szűrővizsgálatokon minél többen részt vegyenek az egészségük megőrzése érdekében.

A rákbetegségek közül talán az emlődaganat az, ami a leglátványosabb, maradandó következményekkel párosul. Nem elég ugyanis magával az egyik legrettegettebb diagnózissal szembesülni, az ráadásul a nőiség szimbólumát támadja meg, ami sokszor a mell csonkításával, vagy elvesztésével jár. Hogyan lehet ezt feldolgozni? Kovács Ágnes Anna onkopszichológus, az Intima.hu szakértője segít megérteni a megküzdést és az elfogadást.

Az emlőrák nőkben a második vezető halálok. Népegészségügyi szakemberek szerint a 40 évnél idősebb nőknél a kellő időben végzett mammográfiás vizsgálattal az emlőrák miatti halálozás legalább 16%-a megelőzhető lenne. A mammográfiás vizsgálattal átlagosan 1-3 évvel előbb kimutatható a csomó, mint mielőtt azt a páciens önvizsgálattal felfedezné.

Az emlőrákkal − és úgy általában a rosszindulatú daganatokkal – kapcsolatban gyakori tévhit, hogy ezek a betegségek csak az idősebb embereket érintik. Különösen sajnálatosak azok az esetek, amikor maga az egészségégügyi dolgozó küldi el a rákgyanúval nála jelentkező fiatal beteget arra hivatkozva, hogy „maga még túl fiatal ahhoz, hogy rákos legyen”. 

Ugyanolyan hatékony a kétévente végzett emlőrákszűrés, mint az évenkénti mammográfia az 50-74 év közötti nők körében, sőt még a sűrű emlőállományú és a menopauza enyhítésére hormonterápiában részesülő nők esetében is - derítette ki egy nagyszabású amerikai tanulmány.

A mellrák felismerésének, kezelésének és megelőzésének új módszerei, a rendelkezésre álló módszerek értékelése jelenleg is számos vizsgálat tárgyát képezi világszerte. Intenzív kutatások folynak új terápiás lehetőségek kifejlesztésére, a szűrés és a diagnosztika hatásfokának javítására. A teljesség igénye nélkül néhány friss kutatás eredményét idézzük, többek között az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság (ASCO) nemrégiben megrendezett éves kongresszusán bemutatott adatok közül válogatva.

Mammográfiai szűrővizsgálat – kezünkben a pozitív eredmény. Ugyan ez ekkor még csak gyanú, semmiképpen sem a végleges diagnózis, a hír mégis sokkoló. Egyetlen dolgunk van: azonnal a végére járni! Hogy mi a teendőnk, mi vár ránk az első vizsgálat után? Dr. Bodoky György onkológus professzor ad útmutatót, hogy miként vegyük a legrövidebb utat.

Rák – rettenettel teli három betű, ami fenekestül felforgatja az életet. Kétségbe von, megkérdőjelez mindent, ami addig valódinak, biztosnak, értékesnek látszott. Az orvosi kezelések mellett mi adhat kapaszkodót a rákbetegség okozta testi-lelki káoszban, mi segíthet abban, hogy meg tudjunk birkózni ezzel a bajjal?

"Megfogni a kezüket és kísérni őket betegútjukon. Segíteni tanáccsal, konkrét megoldásokkal, pszichés támogatással, sok esetben csak néhány jó, akár sorstársi szóval, közös programokkal”—nagyjából így összegezhető az, ahogyan a mellrákos betegeket támogató szervezetek saját szerepüket tekintik. És amit valamennyien külön kiemeltek: segíteni a megelőzésben, megtanítani az önvizsgálatot, és hogy minél többen menjenek el szűrésre, mégpedig már 45 éves kor előtt és ezt 65 éves kor után is folytassák.